Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i irányelve értelmében (2007/64/EK) a nemzetközi fizetések lebonyolítására vonatkozóan minden tagállamban új előírásokat kell életbe léptetni legkésőbb 2009. november elsején. Ennek értelmében néhány hazai pénzforgalmi szabályozás bizonyos pontokon módosul, és főként a bankon kívüli devizaátutalásokkal és nemzetközi tranzakciókkal kapcsolatban tartalmaznak új előírásokat. A direktíva célja többek között egy egységes euró fizetési övezet (SEPA – Single Euro Payments Area) létrehozása, a tranzakciós költségek és időtartam csökkentése, átláthatóbb és egyszerűbb pénzügyi rendszer kialakítása, növekvő versenyhelyzet kialakítása piacnyitás révén, a jogok és kötelezettségek standardizálásán keresztül egységes rendszer kialakítása, amely jobban szolgálja a fogyasztók védelmét.
Az új szabályozásban az EGT tagországok (EU tagállamok, Lichtenstein, Norvégia és Izland) közötti tranzakciók kapnak kiemelt szerepet, vagyis amelyekben mind a fizető, mind a kedvezményezett banki szolgáltatója valamely EGT tagország területén belül nyújtja a szolgáltatását, és a szolgáltatás pénzneme euró vagy valamely euróövezeten kívüli EGT pénznem.
Általános szabályként a direktíva kimondja, hogy a banki tranzakció költségeit meg kell osztani a küldő és a fogadó között, de bizonyos kivételeket megenged a szabályozás, például hitelkártyás fizetés esetén, vagy nulla bankköltséggel járó tranzakciók esetében.
A szabályozás kimondja, hogy alapesetben a tranzakció az elindítását követő munkanapon jóvá kell írni a fogadó bankszámlán mind eurós, mind euróövezeten kívüli devizában, mind különböző devizák közötti tranzakcióban. Ugyanakkor a direktíva 2012. január elsejéig lehetőséget teremt a pénzintézetek számára, hogy az ügyfeleikkel eltérő, de maximum 3 munkanapos határidőben állapodjanak meg. Papíralapú megbízások esetén maximum 4 munkanap megengedett. Ezt a remek lehetőséget egyébként valószínűleg a legtöbb bank ki is fogja használni (lásd pl. OTP Bank), bár az ügyfelekkel történő megállapodás kissé egyoldalúan kerül alkalmazásra.
A változások a magyar jogi szabályozásban érintik a 18/2009. (VIII.6.) a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendeletet, a 2009. évi LXXXVI. törvényt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatásokkal összefüggő módosításáról, valamint a 2009. évi LXXXV. törvényt a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról.
Egy-két példa, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? (az OTP által közzétett tájékoztató alapján)
Az EGT-n belüli utalások esetében az átutalt összeg a külföldi értéknapot követően legkésőbb az első munkanapon jóváírásra kerül a kedvezményezett számláján. Ez elektronikusan leadott megbízás esetén 3, papíralapú megbízás esetén 4 munkanapot jelent összességében a tranzakció elindítását követően. Az EGT-n kívüli tranzakciók esetében, mivel nincs hasonló megkötés, a nemzetközi tranzakciók továbbra is bizonytalan időtartamot vehetnek igénybe.
Sürgősségi utalás esetén az átutalás, szintén EGT-n belül, a feldolgozás napját követő első, idegen banki értéknappal kerül jóváírásra bizonyos extra költség felszámításával. Az EGT tagdevizák közötti konverzió a tárgynapon történik, míg ha valamely tranzakcióban szereplő devizanem EGT-n kívüli, a konverzió T+2 értéknapon kerül átváltásra. EGT-n belüli fizetések esetében nincs mód az idegen banki költségek levonására, mivel a tranzakcióban kedvezményezett a teljes tranzakció összeget megkapja számláján. A változó értéknapok miatt érdemes a bankoknál tájékozódni, hogy legkésőbb hány óráig benyújtott megbízások tekinthetők még tárgynapon átvettnek.
A szabályozás első felülvizsgálatára az Európai Bizottság által 2012. november 1-ig benyújtandó hatástanulmány alapján kerül sor. Addig is kiderül, a költségcsökkentést és a tranzakciók hatékonyabbá tételét célzó erőfeszítések meghozzák-e a várt hatást.
